Kedves érdeklődők!
1. nap: Bonyhád – Nagyvárad – Kolozsvár: indulás a nagyon kora reggeli órákban, rövid pihenőkkel érkezés Partium fővárosába ( megyei, egyházi és szellemi központ ) A Sebes-Körös partján elterülő várost az épített történelmi örökség segítségével ismerjük meg, előzetes, tantárgyi integráció segítségével létrehozott projektmunka keretében, melynek címe: I.Szent László királyunktól a szecessziós Körösparti Párizsig. Fényképezkedés a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség parkjában, Szent László király szobránál. Ebéd után indulás Erdély fővárosába. A szállás elfoglalása, az első nap értékelése, dokumentálása a közösségi felületeken, illetve a személyes útinaplókban.
Összesen: 520 km
2. nap: Kolozsvár – reggeli után a a “kincses város” felfedezése: fényképezkedés a Szamos partján, a Magyar Állami Színház épületénél, majd megmásztuk a Szent Mihály plébániatemplom tornyát, lefotóztuk a covid “emlékét ” az épület egyik falán, majd megpihentünk és megcsodáltuk a templom belső részét is. A pályázat címéhez, témájához itt is illeszkedve helyt álló emberekre, Corvin Mátyás királyunkra és Márton Áron püspökre emlékeztünk. A késő délutánt és a kora estét a Kolozsvári Botanikus Kertben töltöttük, ezzel majdnem teljessé vált kolozsvári projektnapunk.
Összesen: 83 km
3. nap: Kolozsvár- Torockó: második éjszakánkat is eltöltöttük a líceum falai között, reggeli után Rácz Leventeúr, az intézet gazdasági igazgatója előadást tartott nekünk a Díszterem falai között, megismerhettük a teológiai fakultás működését, rengeteg új információvak gazdagodtunk. Biztos vagyok benne, hogy a mi látogatásunkat több csoportunk látogatása fogja követni, a kapcsolatot tartani fogjuk az intézettel. Lelkiekben feltöltődve indutunk tovább hiszen várt minket a Tordai-hasadék, melynek tudták diákjaink a történetét, személyesen megtapasztalták természetföldrajzát és végigküzdötték magukat rajta.Újra buszra szálltunk és a délutáni órákban megérkeztünk a kedves Torockóra, ahol elfoglaltuk szállásunkat.A nagyvárosi ódon intézet falai után a falusi vendéglátás körülményei alkalmat adtak az udvaron focizásra, táncra, persze csak azután, hogy a délután folyamán felfedeztük ennek a csodálatos falunak minden zegét-zugát: a népi építészet közösségmegtartó erejét, a Székelykő látványát, a gyerekek kedvenc helye a falu központjában található vajor volt, itt lángosoztak, beszélgettek estig.
4. nap : Torockó-Bükkloka: A finom reggeli után buszunk elindult Székelyföldre, első állomásunk Marosvásárhely volt rengeteg történelmi információval, megcsodáltuk a Kultúrpalota Zsolnay-kerámiás tetőcserepeit, majd a Sóvidéken másfajta tevékenységbe kezdtünk:Korondon ellátogattunk Tófalvi Csaba sóvágó műhelyébe,ahol betekintést nyerhettünk a só megmunkálásának folyamatába és megtudtuk mi mindenre használható parajdi só ( videó) Napunknak ezt a szakaszát vásárlással fejeztük be: a fürdősók, fűszersók világába merültünk el egy rövid időre, úgy gondolom jó ajándékkal tértek haza a gyerekek.Farkaslaka, Székelyudvarhely, Máréfalva, a székelykapuk faluja, majd a magyarok szent hegyének a Hargitának a megpillantása a távolban, majd szakadó esőben érkeztünk meg Csíkországba és végül elértük Bükklokát, a Piposz Tanyát. Erdély legnyugatibb magyarok lakta településétől megérkeztünk a legkeletibb csücsökbe és az első percek után úgy éreztük: haza érkeztünk. Közös nyelvünk, közös történelmünk mellé közös élményeket, élő kapcsolatokat, barátságokat kaptunk ezen a csodálatos helyen a helyt álló tájon,ahogy a pályázatunk címe is szól és helyt álló emberekkel ismerkedtünk meg: Demeter Máriával és Tankó Zsigmond Istvánnal.
5. nap :Egész napos projektnap :
Bükkloka- Madéfalva – Békás-szoros – Gyilkos-tó :
szakadó esőben indultunk útnak reggel, Madéfalván a buszsofőrünkkel, Barabás Zoltánnal koszorúztunk mert akkor már ömlött-szakadt az eső. Itt kell elmondanom, hogy Zoltán származása okán is nagy ismerője és nagy szeretettel van Erdély iránt. Nélküle nem lett volna a kirándulás ennyire értékes.Az eső kitartóan esett végig miközben busszal végigvittek bennünket a Békás-szoroson Zoltán szakavatott kalauzolása mellett. Aztán amikor megálltunk a Gyilkos-tónál, elállt az eső így a tó keletkezésének történeteit, a természetföldrajzi tudnivalókat már a tájat száraz időben csodálva .Miután mindenki jóllakott kürtőskaláccsal és lángossal búcsút intettünk a Gyilkos-tónak, megcsodáltuk a kilátást a Libán-tetőről, megszemléltük a zeteváraljai víztározót majd titkos pillantásokkal figyeltük az egyik kislány arcát, aki csak nézett ki a busznak az ablakán, az arca egyre izgatottabb lett, majd felkiáltott: ez az én falum, ott megy a keresztanyám! És hol álljunk meg,hol lakik a mama?-hangzott a kérdés. Nagyon nagy volt a meglepetés és az öröm: egy kislány hazaérkezett…A búcsúzás után immár ragyogó napsütésben tárult újra elénk a Csíki-medence és ilyen jó időben értünk vissza Bükklokára – még a tehenek előtt:)) A második este sok gondolattal,érzelemmel, tudással telt: Tankó Zsigmond István tartott a gyerekeknek egy jó órás előadást közös énekléssel, nagy nevetésekkel: köszönünk mindent Piposz Tanya!
6. nap Bükkloka – Bonyhád. A korai reggelit és a búcsúzkodást a vendéglátóinktól követően elindultunk hazafelé. A buszon végig ismertettük a tudnivalókat azokról a településekről amerre elhaladtunk: Csíkszereda ( többszöri ismertetés, mindig valami mást mondtunk el ), Gyulafehérvár, Déva, Arad – hogy csak a fontosabbakat említsük. A gyerekekkel az előkészítő napon alaposan foglalkoztunk a hazafelé tart nap buszos idegenvezetésének látnivalóival, így közösen tudtuk megtenni az egyes települések bemutatását.Magyarországra átérve , az utolsó rövid pihenőnknél elfogyasztottuk az utolsó szendvicseket a hűtőtáskákból és megkértük a gyereküket , hogy az általunk kiosztott papírlapra írják fel, hogy mit “hoztak ” magukkal az elmúlt 6 napból. Az értékelő órán dolgoztuk fel a “hozottakat.”
